Tunisia

Tunézia a maghreb országokként ismert öt észak-afrikai állam legkisebb tagja. Marokkó, Algéria, Tunézia, Líbia és Mauritánia azért kapta a "napnyugta" jelentésű arab elnevezést, mert az arab hátországhoz, Szaud-Arábiához viszonyítva nyugatra helyezkednek el. Tunézia 163 610 km2-en terül el. Szicíliától a Földközi-tengeren keresztül mindössze 160 km választj el.

                                                      Táj         

Az ország lenagyobb része alacsony fekvésű, északon és keleten part menti síkságok határolják. Az északi part sziklás, a Sahel néven ismert keleti partot azonban finom homok borítja. Az üdülőhelyek ezen a területen összpontosulnak. az északi hegyvidéket az Atlasz-hegység két legkeletibb vonulata, az Északi- és a Magas-Tell alkotja.

Atlasz-hegység

A két hegylánc közti Mejerda folyó az ország egyetlen egész évben ki nem száradó folyója. Tunézia északi vidéke meglepően zöld és termékeny, a Magas-Telltől délre eső terület azonban félsivatagos, elszórva találni csak benne oázisokat, mint például Nefta ás Tozeur területeit. Tovább haladva dél felé két nagy sóstó (chott) terül el, a Chott el-Jerid és a Chott el-Gharsa, melyek 16, illetve 21 méterrel a tengerszint alatt helyezkednek el. A tavaktól délre kezdődik a hatalmas sivatag, a Szahara.

Szahara

            Növény- és állatvilág

Tunézia déli oázisaiban gazdagon terem a datolya, a füge, a banán, a dohány, a zöldség és számos citrusféle.

          datolya                                             füge

A keleti parti síkságon főként nagyméretű olajfaligetek és kisebb őszibarack-, sárgabarack-, mandula- és gránátalma-ültetvények terülnek el.

 Gránátalma

A szubtrópusi növények, mint a murvafürt, a leander, vagy a hibiszkusz, egyaránt bőségesen megtalálhatók az északi és a déli részeken.

 Murvafürt                                                        Hibiszkusz

Tunézia nagyállat-állományát egykor oroszlánok, struccok és antilopok gazdagították, mára azonban csak a sokat tűrő egypúpú teve maradt.

Egypúpú teve

A kisebb állatok azonban számos fajjal képviseltetik magukat az országban, és figyekemre méltó a Cap Bon és a Tuniszi-öböl madárvilága is.

                                                    Éghajlat

Tunézia északi részének éghajlata mediterrán jellegű: hűvös, csapadékos tél, valamint forró, száraz nyár jellemzi. Eső különösen az északi hegyek vidékein gyakori. A délebbi belföldi területeken éjjel-nappal szélsőséges hőmérsékleti viszonyok uralkodnak, igen nagy a szél, és kevés a csapadék. Tozeurben például a hőmérséklet napközben elérheti a 40°C-ot, éjjel azonban akár fagypont alá is süllyedhet. Jerba szigete viszont egész éven át napsütésnek örvend, ezért télen is népszerű célpont a turisták körében, nyáron pedig kellemes tengeri szellő enyhíti a rendkívüli hőséget. Edzettebb látogatók szerint Jerbánál még decemberben is lehet fürdeni a tenger vizében.

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat