Tunisia

Őskor: 200 000 évvel ezelőtt kőkorszaki emberek népesítik be a Cap Bon-félszigetet, Kelibia térségét.

i.e. 6000: A jégkorszak végén kialakul a Szahara.

i.e. 4500: Capsaiak érkeznek keletről. Délen, Gafsa közelében telepednek le.

i.e. 1100-600: A föníciaiak megalapítják Karthágót, Bizertét, Uticát és Sousse-t, mint a Spanyolországba vezető kereskedelmi útvonalon lévő őrhelyeket. Karthágó lesz a föníciaiak tunéziai központja, mely az i.e. V-IV. században éli fénykorát.

i.e. 600-300: A görögök és a karthágóiak a Földközi-tenger nyugati része feletti uralomért küzdenek.

i.e. 264-241: Három pun háború

i.e. 218-201: Karthágó és Róma között.

i.e. 149-146: Hannibal karthágói hadvezér a második pun háború során 300 elefánttal átkel Franciaországon és az Alpokon, hogy megtámadja Rómát.

Hannibal

i.e. 146: A rómaiak legyőzik és földig rombolják Karthágót.

i.e. 30-i.sz. 250: A római uralom alatt virágzik és terjeszkedik az ország, délen Chott elJerid, nyugaton Marokkó határolja.

200-312: A kereszténység megjelenése Afrikában, miután Constantinus római császár áttért a keresztény hitre.

Constantinus császár

312-533: A római birodalom felbomlása és bukása. 439-ben egy germán törzs, a vandálok törzse Spanyolországon átjutva elfoglalja Észak-Afrikát. Megszállják Karthágót, és véget vetnek a rómaiak afrikai uralmának.

533-646: A bizánci uralmat Justinianus császár szilárdítja meg fővárosából, Byzantiumból (későbbi Isztambul) irányítva. Hatalmas erődök épülnek Sbeitlában és Haidrában, hogy fenntarthassák az uralmat a lázadó bennszülött berber lakosság felett.

Justinianus császár

647-800: Egy új vallás, az iszlám zászlaja alatt új megszállók érkeznek keletről.

670: Okba ibn Nafaa al-Fihri megalapítja Kairouant, és Tunéziát a damaszkuszi kalifa által irányított Umayyad Birodalom részévé teszi. Kairouan a maghreb világ legszentebb városává válik.

800-909: Ibrahim ibn Aghlab kikiáltja magát Tunézia kormányzójának és örökös emírjének. Megkezdősik az Aghlabidák évszázados aranykora, melynek során figyelemre méltó épületek, például fallal körülvett medinák (városközpontok) és ribatok (erődtemplomok) épülnek Sousse-ben és Monastirban.

909-1229: Muzulmán dinasztiák - Fatimidák (berber síiták), Zirik, marokkói Almohadok és Almorovidok - követik egymást Tunézia trónján. Az országbn zűrzavar uralkodik, a lakosság széttagozódik.

1207-1574: Tunisz a Hafszida-dinasztia fővárosa. Az ország visszanyeri kereskedelmi jelentőségét, és újra kapcsolatba kerül Európával. Virágzik a kultúra. Számos mecset épül az andalúziai építészet által befolyásolt stílusban, ami aztán Tunézia építészetének védjegyévé válik.

 andalúziai építészet

1534-1574: Spanyol-török küzdelem az uralomért. Egymást követik az uralkodók a trónon, végül V. Károly Habsburg császár bábherceget állít az ország élére egy spanyol seregek által támogatott Hafszida-uralkodó személyében.

1574-1881:  Tunézia az Oszmán Burodalom tartományává válik. A Le Kef körüli belföld és tengerpart az örökös bej kezébe kerül. A délen és a középső síkságon élő törzsek megőrzik függetlenségüket.

1861: Tunézia az arab világban elsőként fogalmazza meg alkotmányát.

1881-1956: Franciaország megszállja Tunéziát. A névleges uralkodó változatlanul a bej, viszont megindul a francia betelepülés és a francia termékek beáramlása. Elemi oktatásra mindössze a lakosság 10%-a jogosult, ami biztosítja, hogy a tunéziaiak továbbra is munkások és szolgálók maradjanak.

1920: Megalakul a Desztur Párt, mely függetlenséget követel a franciáktól. A követelést a franciák elutasítják.

1934: A Desztur Párt erőtlen és szervezetlen. Habib Bourguiba megalapítja a Neo-Desztur Pártot. Sorozatos letartóztatások után száműzik Bourguibát.

1956: A franciák teljes függetlenséget adományoznak Tunéziának, mint a tuniszi bej által irányított alkotmányos monarchiának.

1957: Habib ben Ali Bourguiba megszünteti a monarchiát.

1956-1987: Bourguiba elnöksége valójában jótékony parancsuralom, melynek során széles körű szociális reformok születnek. Amerika- és nyugatbarát politika kezdődik.

Habib Bourguiba

1959: Tunézia alkotmánya rögzíti, hogy az ország elnöke kizárólag mohamedán lehet.

1987: Bourguibát visszavonulásra kényszerítik. Vér nélküli palotapuccs során Ben Ali tábornok szerzi meg a hatalmat, és a politikai liberalizáció irányelvét követi.

1999: Megtartják az első többjelöltes elnökválasztást.

2000: Habib ben Ali Bourguiba halála, csendes temetése Monastirban.

2001: Iszlám fundamentalisták bombát robbantanak Jerba szigetén, az El-Ghriba mecsetben; 20-an életüket veszítik.

El-Ghriba mecset

2002:  Egy népszerű referendumot követően jelentős alkotmányos reformra kerül sor.

2004: Megrendezik az ország második több résztvevős választását. Az ellenzék, a Demokratikus Progresszív Párt két nappal a választás előtt visszalép, így Ben Ali a szavazatok 94%-át szerzi meg, és újabb ötéves ciklusra kap megbízatást. A szavazás manipulálásáról szóló hírek kapnak szárnyra.

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat